User:Szalai.laci/Ningbo hungarian translation more
Ningbo
宁波市 Ning-po, Nhingpo | |
|---|---|
 Clockwise from top: Ningbo's Skyline, Ningbo Southern Business District, Tianyi Chamber, Former residence of Chiang Kai Shek, Port of Ningbo-Zhoushan, and Tianfeng Pagoda | |
 | |
 Ningbo City in Zhejiang | |
  Ningbo Location in China | |
| Coordinates (Tianyi Square): 29°52′08″N 121°33′14″E / 29.869°N 121.554°E | |
| Country | People's Republic of China |
| Province | Zhejiang |
| County-level divisions | 11 |
| Township divisions | 148 |
| Government | |
| • Type | Type Sub-provincial city |
| • CPC Ningbo Committee Secretary | Tang Yijun |
| • Mayor | Qiu Dongyao |
| Area | |
| 9,816.23 km2 (3,790.07 sq mi) | |
| • Urban | 2,461.8 km2 (950.5 sq mi) |
| • Metro | 2,461.8 km2 (950.5 sq mi) |
| Elevation | 150 m (488 ft) |
| Population (2018)[1] | |
| 8,202,000 | |
| • Density | 840/km2 (2,200/sq mi) |
| GDP (2018) | |
| • Total | CNY 1074.6 billion (US$162.6 billion) |
| • per capita | CNY 132,603 (US$20,038) |
| • Growth |  7.0% |
| Time zone | UTC+8 (China Standard) |
| Postal code | 315000 |
| Area code | 574 |
| ISO 3166 code | CN-ZJ-02 |
| Vehicle registration | 浙B |
| City trees | Camphor Laurel Cinnamomum camphora (L.) Sieb.) |
| City flowers | Camellia |
| Website | www |
| Szalai.laci/Ningbo hungarian translation more | |||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
.svg) "Ningbo" in Simplified (top) and Traditional (bottom) Chinese characters | |||||||||||||||||||||||||||||||||
| Simplified Chinese | 宁波 | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Traditional Chinese | 寧波 | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Wu | (locally) | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Literal meaning | "Tranquil Waves" | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||
| Alternative Chinese name | |||||||||||||||||||||||||||||||||
| Traditional Chinese | 𡩋波 | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||
Ningbo (Chinese: 宁波, kora'bbi a'ti'ra'ssal Ningpo) város Csöcsiang (Zhejiang) tartomány e'szakkeleti re'sze'n, a Kínai Népköztársaságban. Maga'ba foglalja Ninbo va'rosi ko:rzeteit, ha'rom ko:zeli va'rost, e's sok vide'ki megye't, melyek ko:zo:tt szigeteket is a Hangcsoui O:bo:lben e's a Kelet-Ki'nai Tengeren. Kiko:to"je a Ningbo-Zhoushan kiko:to", to:bb partszakaszt egyesi't; tonnaforgalma't tekintve a vila'g legnagyobb kiko:to"je [2] és az önkormányzat külön államtervezési státusszal rendelkezik. [3] A 2010-es ne'psza'mla'la's ideje'n a teljes teru:leten 7,6 millio'an laktak, ebbo"l 3,5 millio' Ningbo 6 v'rosi ko:rzete'ben. E'szakon a Hangcsoui O:bo:l va'lasztja el Ningbot Sanghajto'l; keleti szomsze'djai a Zhoushan szigetek a Kelet-Ki'nai Tengeren, Nyugaton Shaoxing e's De'len Taizhou va'rosokkal hata'ros.
Nevének eredete
[edit]A város nevének első tagja ning (宁 vagy 寧) lefordi'tva "csendes", míg második tagja bo (波) "hullámokat" jelent. A város rövidítése Yǒng (甬), mivel a Yong Hegy la'baina'l fekszik e's a Yong Folyo' szeli a't. (A Ning ro:vidi'te'ssel a'ltal'ban Nankingot jelo:lik.)
Kora'bbi neve Míngzhōu (明州). A ming ming (明) karakter ke't re'szbo"l a'll, a va'rosfalon belu:li ke't to'ra utalva, a Nap-To'ra (日湖) e's a Hold-To'ra (月湖). Csak a Hold-To' maradt fenn.
Mikor magyar tu'rista'k eljutnak Ki'na'ba, Ningbo neve'vel is megismerkednek, mivel nagy va'rosokban a Ningboi Bank neve (Bank of Ningbo) to:bbszo:r is feltu"nik.
Története
[edit]Ningbo Kína egyik legrégebbi városa, melynek történelme visszanyu'lik I.E. 4800-ig, a Hemudu kultúra ideje'ig. Ningbo ma'r kétezer évvel ezelőtt ismert volt mint kereskedelmi város a selyemúton, majd nagy kikötőként, Yangzhou-val és Guangzhou-val együtt a Tang e's Song dinasztia korszakában.
Tang és Song dinasztia
[edit]
A Tang dinasztia ideje'to"l Ningbo fontos kereskedelmi kikötő. A Song dinasztia idején Ningbo-ban arab kereskedők is éltek, mivel az óceáni kereskedelmi vonalak elsőbbséget élveztek a sza'razföldi utakkal szemben. [4][5] Akkoriban a va'ros neve Mingzhou, de Siming-nek is nevezte'k. [6] Az idegen kereskedők nem keveredtek a helybe'li kínaiakkal, gyakorolták a saját szokásaikat és vallásukat, gettókban éltek. Nem próbálták a kínaiakat iszlám hitre te'ríteni. [7] Zsidók is éltek Ningbo-ban, ezt onnan tudjuk, hogy miuta'n 1642-ben egy nagy árvíz elpusztította a zsidó közösség Tóra tekercseit Kaifengben, azokat a ningboi zsidó közösség a'ltal küldött tekercsekkel po'tolta'k.[8]
Ming dinasztia
[edit]Ningbo városa Európában hosszu' ideig Liampó néven volt ismert. Ebben a szokásos forma'ban jelenik meg pe'lda'ul a portugál történeti'ra'sban, João de Barrosnak az A'zsia E'vtizedei (Décadas da Ásia) ci'mu" mu"ve'ben, ba'r Barros megjegyzi, hogy a Liampó ne'v egy Portuga'l torzi'ta'sa a helyesebb Nimpó ne'vnek.[9][10] A Liampó forma megjelenik a Zarándoklatokban (Peregrinação), a portuga'l Fernão Mendes Pinto (úgynevezett) önéletrajza'ban a 16. századbo'l. Az akkori portugálok számára a Ningbo közeli fo:ldfok, amelyet Liampó-foknak neveztek el az "elo"kelo" városro'l", a kontinenta'lis Ázsia legkeletibb ismert pontja volt.[9] A portugálok 1522 környe'ke'n kezdtek kereskedni Ningpoban. 1542-re a portugáloknak jelentős le'tsza'mu' közösségük lett Ningbóban (vagy valószínűbb, hogy olyan közeli kis szigeteken, mint pe'lda'ul Shuangyu). Ningbói bázisukbo'l kiindulva Ningbo környékén gyakran fosztogattak és megrongáltak kínai kikötővárosokat, rabszolga'kat szereztek ezek lakosai ko:zu:l.[11] A portugálokat 1548-ban űzték ki Ningbo területe'ről.
Csing dinasztia
[edit]Ningbo egyike volt annak az öt kínai kikötőnek, amelyet az 1842-es Nanjing-szerződés nyitott meg a Nagy-Britannia és Kína közötti első ópiumháború végén. A háború alatt a brit erők rövid időre elfoglalták Ningbo erődített városát, miután megrohamozták Zhenhai erődített városát a Yong River torkolatánál 1841. október 10-én. A britek mega'llították a kínai kísérletet, hogy visszafoglalják a várost a Ningpo-i csatában 1842. március 10-én. 1861-ben a Tajping-felkele's hadai viszonylag ellenállás nélkül elfoglalták a várost - mivel a ve'delmi helyőrség elmeneku:lt - és hat hónapig tartották megsza'lla's alatt. [12] 1885 márciusa'ban, a Ki'nai-Francia Háború idején Courbet admirális flottája blokád alá vont néhány kínai hadihajót a Zhenhai-öbölben, és tüzet nyitott a parti védelmi ero"ivel szemben. Ningbo egykor híres volt a hagyományos kínai bútortermelésről is. A Csing dinasztia idején a nyugati enciklopédiák Ningbo-t a ke'zmu"vesse'g és az ipar központjake'nt írták le. [13][14]
A Csing dinasztia késői időszakában, az 1800-as években a Ningboi hatóságok kantoni kalózokat arra szerződtettek, hogy kiirtsák a portugál kalózokat, akik kantoni hajo'sza'lli'tma'nyokat de'zsma'lta'k Ningbo körül. A mészárlás "sikeres" volt, negyven portugál halt meg és csak két kínai, e's "Ningpoi mészárlásnak" nevezte az eseme'nyt egy angol tudósító, aki megjegyezte, hogy a portugál kalózok az e'vek sora'n vadul raboltak a kínaiakto'l, és hogy a Makaói portugál hatóságoknak lett volna a feladata, hogy megfékezze'k a kalózokat.
A ke'so"i Csing alatt a nyugati misszionáriusok presbiteriánus egyha'zko:zse'get alapi'tottak Ningbóban, melynek egyik lelkipa'sztora Li Veng-eing volt.[15] A Ningpoi Főiskolát Robert F. Fitch lelkipa'sztor vezette. Mind a négy vagyonkezelő o"shonos ningboi volt, közülük hárman Taotai ranggal rendelkeztek.[16] George Evans Moule lelkipa'sztort Kína'ba ku:ldte az Anglika'n Misszionárius Társaság, felese'g'vel 1858 februárja'ban érkeztek Ningpo-ba. Misszio'ja Hangcsoura is kiterjedt, i'gy ideje megosztott volt Hangcsou és Ningpo között. Keresztény kiadványokat írt ningpoi nyelven.[17]
Ko:zta'rsasa'gi korszak
[edit]A ma'sodik világháború alatt 1940-ben Japa'n bubópestis-hordozo' bolha'kkal to:lto:tt kerámia bombákat dobott Ningbo-ra.[18] Daniel Barenblatt szerint Tsuneyoshi Takeda herceg e's Mikasa herceg sza'ma'ra Shiro Ishii egy speciális vetítésen bemutatott egy filmfelve'telt, amelyen 1940-ben birodalmi repülőkre rakja'k a Ningpo bomba'za'sa'ra sza'nt bubópestis-bombákat. [19] A japa'n megsza'lla's alatt Ningbo 80-90%-a meneku:lt el a va'rosbo'l.[20]
- “A Ningbo-i halászokról azt mondják, hogy "a világ egyetlen ne'pe sem haladt ilyen sokat a halászat mu"ve'szete terén; és évszázadok óta egyetlen ne'p sem tett ilyen keve's tova'bbi előrelépést."”[21]
Fo:ldrajz
[edit]A Ningbo 28° 51' e's 30° 33' e'szaki szélességi fokok ko:zo:tt, valamint 120° 55' e's 122° 16' keleti hosszúsági fokok ko:zo:tt tala'lhato'. Keleten a Kelet-Kínai-tenger és a Zhoushan szigetcsoport hata'rolja'k, e'szakon a Hangcsoui-öböl va'lasztja el Jiaxing-to'l és Sanghajto'l, nyugaton Shaoxing és délen Taizhou hata'rolja. A szárazföldi terület 9816 négyzetkilométer, míg az óceáni terület 9758 km2; kontinenta'lis partvonala 788 km, szigeti partvonala 774 km, o:sszesen 1562 km amely a teljes Cso:csang tartoma'ny partja'nak egyharmada't teszi ki. A va'roshoz tartozo' 531 sziget o:sszteru:lete 524 km2.
Ningbo va'ros keru:letei beto:ltik az o'cea'n e's a de'l-nyugati alacsony hegyek ko:zti partmenti si'ksa'got e's a hegyek vo:lgyeit. Legfontosabb fe'lszigetei a Chuanshan fe'lsziget (穿山半岛) Beilun keru:letben, mely a tartoma'ny sza'razfo:ldi teru:lete'nek legkeletibb re'sze, valamint a Xiangshan fe'lsziget (象山半岛) Xiangshan megye'ben. A teru:lete'n levo" Siming-hegyse'g (四明山) ele'ri a 979 m magassa'got.
E'ghajlat
[edit]Ningbo-nak nedves szubtrópusi éghajlata van (Köppen Cfa), négy évszakkal. A nya'r forró e's párás, a te'l hideg, felhős és szárazabb, esetenként havazik. Az átlagos éves hőmérséklet 16.53°C, a ho'napok napi átlaga januárban 4,9°C-to'l júliusban 28,1°C-ig va'ltozik. Az 1951 óta me'rt csu'cse'rte'kek 1955 janua'r 12-e'n −8.8 °C e's 2013 augusztus 8-a'n 42.1 °C.[22] A va'ros évi átlagos csapade'ka 1440 milliméter, és ju'niusban jellemzo"ek az ázsiai monszun "szilvaesői" (梅雨 - melyeke'rt a hiedelem a lehullott szilva'k pa'rolga'sa't okolja)[23]), amikor az átlagos relatív páratartalom ku:lo:no:sen magas. Augusztustól októberig Ningbo megtapasztalja a tájfun hatásait, és évente átlagosan 1,8 vihar sújtja, bár a várost gyakran nem sújtják közvetlenül ezek a jelense'gek. Egy 2012-es OECD-tanulmány Ningbo-t a világ azon 20 va'rosa közé sorolja, amelyek a legnagyobb árvízveszélynek vannak kitéve az ember okozta kli'maváltozás miatt.[24]
| Climate data for Ningbo (1971–2000) | |||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Month | Jan | Feb | Mar | Apr | May | Jun | Jul | Aug | Sep | Oct | Nov | Dec | Year |
| Record high °C (°F) | 24.4 (75.9) |
28.9 (84.0) |
34.0 (93.2) |
34.3 (93.7) |
36.3 (97.3) |
38.0 (100.4) |
39.0 (102.2) |
39.5 (103.1) |
38.8 (101.8) |
34.5 (94.1) |
29.5 (85.1) |
25.0 (77.0) |
39.5 (103.1) |
| Mean daily maximum °C (°F) | — | 10.1 (50.2) |
13.6 (56.5) |
20.0 (68.0) |
24.6 (76.3) |
28.0 (82.4) |
32.6 (90.7) |
31.9 (89.4) |
27.6 (81.7) |
23.0 (73.4) |
17.6 (63.7) |
12.0 (53.6) |
20.8 (69.5) |
| Daily mean °C (°F) | — | — | — | 15.2 (59.4) |
20.2 (68.4) |
24.0 (75.2) |
28.1 (82.6) |
27.8 (82.0) |
23.7 (74.7) |
18.7 (65.7) |
13.0 (55.4) |
— | 16.5 (61.7) |
| Mean daily minimum °C (°F) | — | — | — | 11.4 (52.5) |
16.7 (62.1) |
21.0 (69.8) |
24.8 (76.6) |
24.7 (76.5) |
20.8 (69.4) |
15.3 (59.5) |
— | — | 13.2 (55.8) |
| Record low °C (°F) | −7.9 (17.8) |
−6.2 (20.8) |
−3.7 (25.3) |
— | — | 12.7 (54.9) |
18.2 (64.8) |
18.4 (65.1) |
11.0 (51.8) |
— | −3.0 (26.6) |
−8.5 (16.7) |
−8.5 (16.7) |
| Average precipitation mm (inches) | — | — | 127.8 (5.03) |
115.3 (4.54) |
130.5 (5.14) |
204.7 (8.06) |
176.9 (6.96) |
165.9 (6.53) |
174.8 (6.88) |
— | — | — | — |
| Average precipitation days (≥ 0.1 mm) | 12.6 | 12.3 | 16.9 | 15.3 | 14.7 | 16.4 | 13.1 | 14.5 | 14.1 | 10.3 | — | — | — |
| Average relative humidity (%) | 76 | 78 | 80 | 81 | 82 | 86 | 83 | 83 | 83 | 80 | 77 | 75 | 80 |
| Mean monthly sunshine hours | 123.7 | 108.4 | 121.7 | 142.4 | 156.7 | 147.8 | 243.8 | 238.0 | 171.5 | 166.5 | 143.4 | 146.1 | 1,910 |
| Percent possible sunshine | 38 | 35 | 33 | 37 | 37 | 35 | 57 | 58 | 46 | 47 | 45 | 46 | 43 |
| Source 1: China Weather (temperatures, precipitation)[25] | |||||||||||||
| Source 2: Ningbo Climate Studies (humidity, sunshine)[26] | |||||||||||||
Ko:zigazgata'si egyse'gek
[edit]Ningbo polgármestere Liu Qi. Wang Huizhong a KKP titkára Ningbóban, aki a város első vezetője. A Kommunista Párt titkára mindig a legmagasabb hivatalnok a kínai városokban, és minden más hivatalnok felett áll.
'Ningbo helyi önkormányzati irodák:'
- Ningbo Külügyi Hivatal[27]
- Ningbo Nemzetko:zi Kereskedelmi e's Gazdasági Együttműködés Hivatala
- Ningbo O:nkorma'nyzati Hivatal[28]
Ningbo egy városi csoport, melynek o:sszetevo"i egy központi csoport, egy északi és egy déli csoport. Közvetlen joghatósága alá tartozik hat keru:let (központi csoport), két megyei szintű város (a te'rke'pen "city", északi csoport) és két megye ("County", déli csoport):
| Ningbo | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
Haishu
Jiangbei
Beilun
Zhenhai
Yinzhou
Fenghua
Xiangshan
Megye Ninghai
Megye Yuyao
(va'ros) Cixi
(va'ros) | ||||||
| Ne'v | Egyszeru"si'tett Ki'nai | Pinyin | Ne'pesse'g (2017) | Teru:let (km2) | Ne'psu"ru"se'g | |
| Ko:zponti va'rosi ker:letek | ||||||
| Elso"dleges va'rosi keru:letek e's kapcsolo'do' vide'ki re'szek | ||||||
| Haishu Kerület | 海曙区 | Hǎishǔ Qū | 909,000 | 595.03 | 1,527.65 | |
| Yinzhou Kerület | 鄞州区 | Yínzhōu Qū | 1,294,000 | 799.09 | 1,619.34 | |
| Jiangbei Kerület | 江北区 | Jiangbei Qū | 375,000 | 208.14 | 1,801.67 | |
| Ma'sodlagos va'rosi keru:letek e's kapcsolo'do' vide'ki re'szek | ||||||
| Beilun Kerület | 北仑区 | Běilún Qū | 668,000 | 597.76 | 1,117.51 | |
| Zhenhai Kerület | 镇海区 | Zhènhǎi Qū | 443,000 | 244.28 | 1,813.49 | |
| Fenghua Kerület | 奉化区 | Fènghuà Qū | 511,000 | 1,267.60 | 403.12 | |
| De'li megye'k | ||||||
| Xiangshan Megye | 象山县 | Xiàngshān Xiàn | 526,000 | 1,382.18 | 380.56 | |
| Ninghai Megye | 宁海县 | Nínghǎi Xiàn | 682,000 | 1,843.26 | 367.00 | |
| E'szaki va'rosok | ||||||
| Yuyao va'ros | 余姚市 | Yúyáo Shì | 1,095,000 | 1,500.80 | 729.61 | |
| Cixi va'ros | 慈溪市 | Cíxī Shì | 1,502,000 | 1,360.63 | 1,103.90 | |
- Megszu"nt: Jiangdong Kerület
Gazdaság
[edit]
Ningbo fontos kikötőva'ros Sanghajto'l 220 kilométerre de'lre. A város exportipara a hetedik századra nyúlik vissza. Ma Ningbo az elektromos termékek, a textiltermékek, az élelmiszerek és az ipari eszközök fő kisza'lli'to'ja. A magánszektor különösen fejlett, 2013-ban a GDP 80%-át termelte.[29]
Kora'bban Ningbo fo:ldrajzilag elszigetelve e'lt egye'b nagy va'rosokto'l. 2007-ben mege'pu:lt a Hangcsoui-o:bo:l hi'dja, lero:vidi'tve'n a Sanghajba vivo" auto'utat ne'gy o'ra'ro'l ke't e's fe'l o'a'ra. A város a Yangtze-delta déli re'sze'nek gazdasági központja lett, és Kína legversenyképesebb városai közé került.[29]
A va'ros egy Si Lan Nong Xiang nevu", kelmefeste'sre haszna'lt vira'gfajro'l is hi'res, melynek 2008-as exportja 3%-ban j'rult hozza' Ningbo gazdasa'gi no:vekede'se'hez.
Ku:lfo:ldro"l jo:vo" befektete's
[edit]A Ningboban e's ko:rnye'ke'n le'trehozott fontos fejleszte'si ko:rzeteknek ko:szo:nheto"en a va'rosba jelento"s ku:lfo:ldi to"ke a'ramlik.[30] To:bb mint 60, belföldi és külföldi befekteto"knek szolga'lo' pénzintézet .... több mint tíz,000 külföldit vonzottak a városba.Az önkormányzati kormány kedvezményes politikákat kínál, amelyek célja a nemzetközi kereskedelembe, az új stratégiai iparágakba, a gyártásba, az információs szolgáltatásokba és a kreatív iparágakba történő beruházás ösztönzése. [29]
Ningbo
Economic and technological development zones
[edit]Ningbo Economic & Technological Development Zone
[edit]Located in the north-east of Ningbo, behind Beilun Port, NETD is 27 km (17 mi) away from the city center. With more than 20 years of great effort, NETD has already formed the general framework for large scale construction and development, and established perfect investment environment. It is situated close to the Ningbo Port and Ningbo Lishe International Airport. Major Investors include Exxon Mobile, Dupont and Dow Chemical.[31]
Ningbo Daxie Development Zone
[edit]The Ningbo Daxie Development Zone was approved in 1993 and covers an area of 5.92 km2 (2.29 sq mi). Over more than ten years of development and construction, industrial and logistical foundations have been established in the zone for the transshipment of energy, liquid chemicals and containers.[31]
Ningbo National Hi-Tech Industrial Development Zone
[edit]Ningbo National Hi-Tech Industrial Development Zone was founded in 1999 and was upgraded to a national level zone in January 2007. It is 10 km (6.2 mi) from Ningbo International Airport and 18 km (11 mi) away from Ningbo Port. The zone serves as the important technical innovation base of Yangtze River Delta. Industries encouraged include chemicals production and processing, biotechnology and pharmaceuticals, raw material processing, Research and Development.[32]
Ningbo Free Trade Zone
[edit]Ningbo Free Trade Zone is one of the 15 free trade zones authorized by the State Council of China, and is the only free trade zone in Zhejiang Province. It was established by State Council in 1992, covering the area of 2.3 km2 (0.89 sq mi). It lies in the middle of the coastline of Mainland China, at the south of Yangtze River Delta. In 2008, its industrial output value was RMB 53.33 billion and grew at 19.8% as compared to 2007.[33]
Nordic Industrial Park
[edit]The Nordic Industrial Park Co. Ltd. (NIP) is one of the first wholly foreign-owned industrial parks in China located in Ningbo, Zhejiang Province. NIP is managed and operated by a Scandinavian management team.[34]
Ningbo Advertising Park
[edit]The Ningbo Advertising Park is a national level pilot park located in the Ningbo Southern Business District. The financial incentives have attracted over 300 relevant firms to establish operations. [35]
- ^ a b "2018年宁波市国民经济和社会发展统计公报" [Ningbo statisztikai ko:zleme'ny a 2018-as nemzeti gazdasági és társadalmi fejlődésről]. tjj.ningbo.gov.cn (in Chinese). Ningbo Statisztikai Iroda. 2 February 2019. Retrieved 30 October 2019.
- ^ "What's on Ningbo". www.whatsonningbo.com. Archived from the original on 2015-07-24. Retrieved 2015-07-24.
- ^ 中央机构编制委员会印发《关于副省级市若干问题的意见》的通知. 中编发[1995]5号. 豆丁网. 1995-02-19. Archived from the original on 2014-05-29. Retrieved 2014-05-28.
- ^ Piper Rae Gaubatz (1996). Beyond the Great Wall: urban form and transformation on the Chinese frontiers (illustrated ed.). Stanford University Press. p. 210. ISBN 0-8047-2399-0. Archived from the original on 27 May 2013. Retrieved 17 July 2011.
- ^ Greville Stewart Parker Freeman-Grenville; Stuart C. Munro-Hay (2006). Islam: an illustrated history (illustrated, revised ed.). Continuum International Publishing Group. p. 228. ISBN 0-8264-1837-6. Archived from the original on 27 May 2013. Retrieved 17 July 2011.
- ^
Weichao Yu, Zhongguo li shi bo wu guan (1997). Weichao Yu (ed.). A Journey Into China's Antiquity: Sui Dynasty, Tang Dynasty, Five Dynasties and Ten Kingdoms Period, Northern and Southern Song Dynasties. Vol. Volume 3 of A Journey Into China's Antiquity (illustrated ed.). the University of Michigan: Morning Glory Publishers. p. 305. ISBN 7-5054-0507-1. Archived from the original on 12 December 2013. Retrieved 17 July 2011.
{{cite book}}:|volume=has extra text (help) - ^ Tan Ta Sen; Dasheng Chen (2009). Cheng Ho and Islam in Southeast Asia (illustrated ed.). Institute of Southeast Asian Studies. p. 94. ISBN 981-230-837-7. Archived from the original on 12 December 2013. Retrieved 17 July 2011.
- ^ Xu Xin, The Jews of Kaifeng, Ktav Publishing House c 2003
- ^ a b João de Barros, Décadas da Ásia; 1st Decade, Book IX, Chapter VII. Lisbon, 1552 (e.g., pp. 336–337, in the 1988 reprint)
- ^ João de Barros, Décadas da Ásia, 3rd Decade, Book II, Chapter VII. Lisbon, 1563 (folio 44 in the original edition and the 1992 facsimile reprint)
- ^ Sergeĭ Leonidovich Tikhvinskiĭ (1983). Modern history of China. Progress Publishers. p. 57.
Thereafter they made the factory near Ningbo their chief trading outlet. In the late 1540s, there were more than 3,000 people there, some 1,200 of them Portuguese. From this base the latter raided neighbouring coastal cities, pillaging and taking people into slavery. The Chinese authorities responded with armed expeditions against them and, finally, the Portuguese had to abandon the factory
- ^ Autumn in the Heavenly Kingdom.
- ^
appleton's new practical cyclopedia. NEW YORK. 1910. p. 432. Archived from the original on 12 December 2013. Retrieved 18 July 2011.
{{cite book}}: CS1 maint: location missing publisher (link)(Original from Harvard University) - ^
Marcus Benjamin; Arthur Elmore Bostwick; Gerald Van Casteel; George Jotham Hagar, eds. (1910). Appleton's new practical cyclopedia: a new work of reference based upon the best authorities, and systematically arranged for use in home and school. Vol. Volume 4 of Appleton's New Practical Cyclopedia. NEW YORK: D. Appleton and company. p. 432. Archived from the original on 12 December 2013. Retrieved 18 July 2011.
{{cite book}}:|volume=has extra text (help)(Original from the University of Michigan) - ^
Presbyterian Church in the U.S.A. (1867). The Home and foreign record of the Presbyterian Church in the United States of America, Volume 18. PHILADELPHIA: PETER WALKER, AGENT, 821 CHESTNUT STREET: Presbyterian Board of Publication. p. 140. Archived from the original on 2016-05-10. Retrieved 2015-11-20.
{{cite book}}: CS1 maint: location (link) - ^ New-York observer, Volume 83. Morse, Hallock & Co. April 27, 1905. p. 533. Archived from the original on April 26, 2016. Retrieved November 20, 2015.
- ^ Alexander Wylie (1867). Memorials of Protestant missionaries to the Chinese: giving a list of their publications, and obituary notices of the deceased. With copious indexes. SHANGHAE: American Presbyterian Mission Press. p. 247. Archived from the original on 2016-07-29. Retrieved 2015-11-20.
- ^ "BBC Hi'rek - 'Japa'n pestis-bolha'kkal bomba'zta Ki'na't'". news.BBC.co.uk. Archived from the original on 3 June 2017. Retrieved 26 May 2017.
- ^ Daniel Barenblatt, A Plague upon Humanity , 2004, p. 32.
- ^ [1]
- ^ Worcester, G R G (1971). The Junks and Sampans of the Yangtze. Annapolis, MD: Naval Institute Press. p. 174. ISBN 978-0-87021-335-9. OCLC 216526.
- ^ "Archiva'lt ma'solat". Archived from the original on 2013-03-18. Retrieved 18 February 2013.
- ^ Lu Dian szo'ta'ra, a Piya (Song dinasztia). A mu"vet ide'zi Sargent, Stuart Howard. He Zhu (1052-1125) ko:lte'szete: Mu"fajok, o:sszefu:gge'sek e's kreativitás. Brill. p. 18. ISBN 978-90-04-15711-8.
- ^ "A világ városainak rangsorolása, melyek ma és a jövőben a leginkább ki vannak téve a partmenti árvizeknek. O:sszefoglaló" (PDF). OECD. OECD. Archived (PDF) from the original on 12 November 2015. Retrieved 8 December 2015.
- ^ "Archiva'lt ma'solat" 鄞州城市介绍 (in Simplified Chinese). China Weather. Archived from the original on 2012-07-12. Retrieved 2013-01-11.
- ^ Ningbo Climate Studies (in Simplified Chinese). Weather Publishing House, China. June 2001. ISBN 7-5029-3175-9.
- ^ Ningbo Foreign Affairs Office
- ^ 大汉网络. "Ningbo O:nkorma'nyzati Hivatal". English.Ningbo.gov.cn. Archived from the original on 26 March 2011. Retrieved 29 March 2011.
- ^ a b c "Investment Opportunities in Ningbo, China" Archived 2014-05-17 at the Wayback Machine, China Briefing, Shanghai, 16 May 2014.
- ^ "Szolgáltatások Ningbo-ba teleped" ku:lo:ldieknek". ReindeerStation.com. Archived from the original on 1 July 2015. Retrieved 26 May 2017.
- ^ a b "Ningbo Economic & Technological Development Zone". RightSite.asia. Archived from the original on 27 August 2011. Retrieved 29 March 2011.
- ^ "Ningbo National Hi-Tech Industrial Development Zone". RightSite.asia. Archived from the original on 7 May 2010. Retrieved 29 March 2011.
- ^ "Ningbo Free Trade Zone". RightSite.asia. Archived from the original on 1 May 2010. Retrieved 29 March 2011.
- ^ "Nordic Industrial Park". RightSite.asia. Archived from the original on 27 November 2010. Retrieved 29 March 2011.
- ^ "Ningbo Advertising Industry Park begins to show its cluster effect". English.Ningbo.gov.cn. Archived from the original on 2016-03-04. Retrieved 2016-02-25.