User:Drechmeria-RBGV/József Dorner

József Dorner
József Dorner
Born	2 November 1808; Győr
Died	9 August 1873 (aged 64); Pest, Hungary
Other names	Dorner József
	Scientific career
Fields	Botany, histology.

Dorner József (Győr, 1808. november 2. – Pest, 1873. október 9.) botanikus, gyógyszerész, a pesti evangélikus főgimnázium rendes tanára. A növényszövettan (fitohisztológia) egyik hazai úttörője. 1858-tól a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt.^[1] Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Dorner”.

Élete

Apja Thurner József győri kereskedő, aki 1831. december 21-én a megye nemesi lajstromába vétette föl magát, anyja Schmidt Zsuzsanna.

A gimnázium alsó osztályait szülővárosában járta, majd a soproni főgimnáziumban tanult bölcseletet. 1824–1827 között a soproni Kochmeister-féle gyógyszertárban gyakornokoskodott, majd több évet gyógyszerészsegédként dolgozott Pesten és Pozsonyban. 1831–1832-ben a bécsi tudományegyetemen tanult és gyógyszerészoklevelet szerzett. 1836-ban tehetős apja saját patikát vásárolt neki Pozsonyban, s Dorner négy éven át ennek ügyeit irányította, mígnem 1840-ben a magyar királyi helytartótanács egészségügyi osztályán alkalmazták. 1848-ban a Batthyány-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, Eötvös József állást ajánlott neki. A szabadságharcot követően a közhivataltól visszavonult, és évekig kizárólag botanikai szenvedélyének élt. 1853-tól a szarvasi gimnázium, 1860-tól haláláig pedig a pesti evangélikus gimnázium természettudomány-tanára volt.

Munkássága

Növénytani munkássága középpontjában a növények szövettana állt, a hisztológiai vizsgálatokban Láng Adolf Ferenc útmutatásai alapján rendszeresítette a mikroszkóp használatát. Több természettudományos szakcikket és tankönyvet írt, számos növénytani előadást tartott a Magyar Természettudományi Társulatban és az Akadémián.

Már ifjúkorában kapcsolatban állt a pesti Füvészkert felügyelőjével, Rochel Antallal – akivel több kirándulást is tett –, valamint kora neves botanikusaival, Sadler Józseffel és Láng Adolf Ferenccel, 1835-ös bánáti útján pedig Heuffel Jánossal is megismerkedett. Gróf Zichy Jánossal megismerkedve több botanikai gyűjtőutat tett dunántúli tájakra, illetve a stájerországi Schneebergre. Egész életében kapcsolatban állt kora jelesebb magyar és közép-európai botanikusaival, levelezett például a német Heinrich Gottlieb Ludwig Reichenbachhal és fiával, Heinrich Gustavfal. A Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a szintén német Paul Aschersonpedig többször meg is látogatta Dornert, hogy segítségét kérje a magyar nevezéktanban való eligazodáshoz.

Tudományos eredményei elismeréseként 1858. december 15-én a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta.

Emlékezete

Kalchbrenner Károly: Dorner József emléke

Főbb művei

Das Banat in topographisch-naturhistorischer Beziehung, mit besonderer Berücksichtigung der Herculesbäder nächst Mehadia und ihrer Umgebungen…, Pressburg, 1839
Das Ganze der Essigfabrikation theoretisch und praktisch abgehandelt…, Pest, 1841
Der vollständige Betrieb der Branntweinbrennerei nach allen seinen Verzweigungen, mit ausführlicher Beschreibung der Malz- und Hefenbereitung, des Maischverfahrens…, Pest, 1843
Die Traubenkrankheit nach den neuesten Erfahrungen und Ergebnissen, Pest, 1853
Az ásványtan elemei algymnasiumok és alreáliskolák számára, Pest, 1858
Az állattan elemei a gymnasium és ipartanoda alsóbb osztályai számára I–III., Pest, 1863–1864
A növénytan elemei a gymnasium és ipartanoda alsóbb osztályai számára, Pest, 1864
Ásványtan felsőbb tanodák számára, Pest, 1865
Die cuscuteen der ungarischen Flora, Pest, 1868

Reading:

^ "Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Dorner József".

[dornerjózsefgyász-1] "Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Dorner József".

[1]